(2013.7.10.,20.41)
Múltkor nyilvánvalóvá tettem, hogy egy heterónak sokkal jobban „kell“ tisztelnie egy meleget, mint fordítva. Az viszont még soha sehol sem merült fel (na de miért nem?), hogy a homároknak is illene tisztelniük a heterókat. Talán azok nem szorulnak rá ilyesmire? A heteró életmód talán nem tiszteletre méltó. Felbuzdulva ezen a felfedezésen, tovább elemezzük ezt a végtelenül primitív tolerancia-maszlagot.
Ma a feketék jutottak eszembe. Magányos csempevésés közben a melóban tettem fel a kérdést magamnak, hogy mi a fasz akar lenni ez az elmúlt években röhejesen elburjánzott Say No To Racism! mozgalom? Miért van erre hirtelen szükség? Egy, a feketéket alapból utáló ember (most az lényegtelen, hogy csak simán belénevelték, vagy személyes tapasztalatok miatt), meghallgatva mondjuk egy híres sportoló által felolvasott semmitmondó szöveget az egyenlőségről, vagy elnézve egy lobogó fehér zászlót a reklámban, amin a szívárvány alatt mindenféle színű emberek ugrándoznak, talán változtat a véleményén? Francokat.
A legérdekesebb teória erről az elburjánzott toleranciamozgalmakról kétségkívül az a bűnbánásos dolog... Ez szerint a teória szerint a fehér ember annyit fingatta a történelem során a tőle sötétebb bőrű rasszokat, hogy a kolektív tudatalattinkban már-már kialakult egyfajta megbánás, egyfajta szégyenérzet őseink sok évszázadra visszanyúló gonoszságai miatt. Ma, hogy ezeket a borzalmakat valamennyire feledtessük fekete bőrű embertársainkkal, hatalmas kampányokat indítunk, és lépten nyomon egyenlőségről papolunk. Rendben van, csináljuk! DE! Túlzás nélkül! Mert ami már most folyik, azzal átesünk a ló túloldalára.
Az egyik legjobb példa erre a foci világában található. Az elmúlt évben odáig fajult a dolog, hogy amíg lábtörések (!) maradtak megtorlatlanul (azaz a sérülést okozó játékos mindenféle szankció nélkül játszhatott tovább), addig a feketét lefeketéző focisták 8-10 mérkőzéses eltiltást kaptak, míg egy majmot utánzó nézőt örökre kitiltottak a sporteseményekről. Ezek egyszerűen nevetségesen komoly büntetések, és nem véletlen, hogy szurkolói berkekben egyre inkább hitelét veszti a tolerancia-kampány.
Lehet, hogy az egésznek sokkal egyszerűbb magyarázata van, mint a leírt elmélet. Lehet, hogy mint minden mozgalomnak, ennek is csak az a célja, hogy páran jól megszedjék magukat általa. A lényeg, hogy egy ilyen minden mélységet nélkülöző kampány akkora visszhangot kap, miközben száz meg száz fontosabb dolog miatt lehetne tüntetni ebben az elcseszett világban... szomorú.
Kivizsgálhatnám akár még a zsidó kérdést is, de azt azt hiszem, „tilos“ ;) ...nem akarom, hogy az ajtómon kopogtassanak a kommandósok néhány nem tiszteletteljes mondat miatt a szigorúan védett nemzetről... Úgyhogy egyelőre ennyit a témáról.
Szűnjön meg ez a tolerancia nevű betegség, csak ennyit kérek.