(2013.12.15., 13:04)


Mi a franc?! Idéznék egy kommentet a Búcsú c.versemhez...
"A hat versszak mindegyikén érződik a szerelem hangja, a viszonzatlan, szomorú hang, ami mégis nem vádló, nem is optimista kicsengésű, de a szeretet hiteles hangja. Szívvel gratulálok. Gyuri..."
Hát így kell ezt megtudnom, hogy a mások által szerelemnek nevezett nyavalya támadott meg anno engem is? :D LOL.
De ezzel kapcsolatban eszembe jutott A KÖLTŐ egyik verse: "Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat."
Ami szerintem azt jelenti, hogy hiába igyekszünk kétségbeesetten magunkat definiálni, csakis kizárólag mások definiálnak minket.
Esetemben pedig.. minél idegenebb az illető, annál könnyebben hiszek neki.