(2014.3.10., 17:56)
Furcsa. Nem ma születtem, de fogalmam sem volt, hogy én is tudok csalódni. Méghozzá ekkorát. Azt meg végképp nem értem, hogy minek bolygat valaki, ha le se szar?
Az elmúlt napokban visszatalált hozzám a Good Charlotte. Remek banda volt, nem értem, miért tűntek el a süllyesztőben. Ez a szám még mindig az egyik legnagyobb kedvencem, a klip pedig jó eséllyel még mindig minden idők legfantasztikusabb klipje :)
Igen, inspirált a klip+ a szöveg, de az ihletet (azaz egy firkát az életről+halálról) valószínűleg csak pár nap múlva teljesítem be. Ma valami egészen más érkezik a "tollamból". Érzem, hogy valami jönni fog, de még csak a hangvételét érzem, a témáját nem. Mindenesetre tombol tovább a Good Charlotte, és "tombolok" tovább én is :D. Az Egy kincskereső dala visszhangjai: bámulatos, hogy ketten is kiemelték egy soromat, aztán egy harmadik kifogásolta. Hátborzongatóan jó érzés ez. Sose tudom, hogy mi a faszért csinálom az egészet, de amikor ez megtörtént, úgy éreztem, hogy ezért: az ilyen szép kontrasztokért. PS: See you soon, valszeg még ma.