Amikor jó kézben vannak a milliók
(2017. feb. 17., 17:07)
Egy héttel ezelőtt egy magyar ember nyerte meg minden idők legnagyobb Eurojackpot nyereményét, az ép ésszel is alig felfogható, hozzávetőlegesen 22,5 millió eurót. A szerencsés győztes kilétéről természetesen semmit sem tudunk (és nem is fogunk), de ilyenkor magától értetődően elkezdődik egyfatja dörgölőzés (közismertebb nevén: seggnyalás) a közszereplők részéről. Mai gondolataimat pontosan ez a jelenség generálta: egy MSZP-s politikus, bizonyos Tordai Bence ugyanis nyilvános facebook-posztban hívta fel az újdonsült milliomos figyelmét arra, hogy a sok pénzzel nagyobb felelőssége is lett a magyar nép iránt, majd konkrét javaslatokat tesz arra, hogy a pénzt a szerencsés győztes az Orbán Viktor megbuktatására és a pereputtya elleni propagandára költse. A válasz nem maradt el, a nyertes tegnap egy szóvivón keresztül üzent vissza nyílt levélben a politikusnak, ami úgy ahogy van, tökéletes, de mégiscsak kiemelnék belőle egy részt:
Kapaszkodjon meg, nem transzmosdókat fogunk építeni, a migránsok utaztatására és iPhone-jára sem költünk: rendkívüli újdonságokat fog hallani. Támogatni fogom Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványát. Tudja, Erdélyben Drakulán és a románokon kívül magyarok is élnek. Mint mindenhol, ott is vannak árva, sanyarú sorsú gyermekek.
Azt hiszem, ezt az egykörös véleménycserét elolvasva leszögezhetünk pár dolgot.
1. Tordai egy elképesztő kretén, aki messze túllépett ezzel a hatáskörén. Egy másik ember vagyonát szeretné felhasználni arra, hogy ő és a pártja képes legyen megbuktatni a miniszterelnököt. (Amúgy könyörgöm, buktassa már meg valaki valahogy, de ne így. Tordai javaslata olyannyira erkölcstelen, hogy ennyi erővel azt is javasolhatta volna, hogy Orbánt rohanják le tankokkal. )
2. Tordai jelenleg nem fér oda a mézesbödönhöz, és bármilyen alkalmat megragad, hogy a közelébe jusson. Hogy az esetleg egy szabad akarattal rendelkező ember pénzéből történik, az nem érdekli, de mindenképp érdemes bepróbálkozni nála. Legalábbis azt hitte, hogy érdemes.
3. Tordai abban bízott, hogy egy ütődött suttyó proli lett a szerencsés győztes, akinél (mint a legtöbb gazdagnál) a pénz és a jólét felszínre segíti az óriási lappangó bűntudatot. A válaszlevélből viszont egyértelmű, hogy a szerencsés győztest nem a bűntudata mozgatja, hanem a józan esze. Nem mondvacsinált problémák megoldására szakosodott kamuszervezeteknek szánja a pénzét, nem „transzmosdókat fog építeni“, nem „szivárványos“ szervezeteknek fog adakozni polgárpukkasztó és deviáns felvonulásokra, és a legkevésbé sem egy olyan pártot fog visszasegíteni a hatalomra, ami nem is olyan rég szétlopta és a csőd szélére taszította Magyarországot.
Meggyőződésem, hogy a pénz jó helyre került. Ez az ember többek között kárpátaljai és erdélyi rászorulókon akar segíteni. Tényleges rászorulókon, tényleges nyomorban élőkön. Nem „hátrányosan megkülönböztetett“ melegeken, szakállas nőkön, önkéntesen hontalan bűnözőkön és kamukörnyezetvédő szervezeteken, hanem nyomorultakon.
Ilyen az amikor valaki azért akar segíteni, mert másoknak jót akar, nem pedig a saját mellkasában lévő nyomást akarja enyhíteni.