Templom vagy, de beléd vétkezni járok majd,
És melleden pihenve gyónok meg mindent,
S Te vígan fogadod a halandó sóhajt,
Zsigerből és hetykén eljátszva az Istent.
Hadd szítsak vizet a kiapadt forrásból,
Hadd ringjunk egy bárkán, a világ tetején!
Teremtsük újjá az egész világot,
Te meg én, kettesben az Éden közepén!
Engedj be szentélyedbe, hiszen sóvárgom,
Mint Lázár a gazdag ablaka alatt,
Legyünk mi díszes teríték az oltáron,
Ketten összefonva - egy nagy ínyencfalat!
Ez a hitem, vagyok: a vágy büszke sarja,
S bár egy imakönyvben meg nem jelenhetne,
De ez is egy fohász - egy szabadabb fajta,
A bűneim díszpalástban sétálgatnak benne.
Bibliám (2014.4.7., 20:09)
