BREXIT VOL. 1
2016. júl. 16., 21:21
Bár tőlem okosabb emberek azt mondják, hogy rá fogunk cseszni a brexitre, ebben én erősen kételkedem. Ez egyelőre csak egy rémmese, habbal. Ha majd felvidéki magyarként a saját pénztárcámon vagy a saját bőrömön fogom érezni a következményeket, akkor azonnal elismerem, hogy tévedtem. De mindaddig ez inkább csak egy vicces teória számomra és biztos vagyok benne, hogy pont annyira fogunk rácseszni a brexitre, mint amennyire anno Obama elnökké válása megváltott minket. A gyengébbek kedvéért: semennyire.
Úgy egyébként: szembetűnt pár helyen a fanyalgás, miszerint a kilépésre elsősorban a nyugdíjasok szavaztak – azaz öregek döntöttek egy ilyen súlyos, hosszútávú következményekkel járó kérdésről, és ez nagyon aggasztó és szomorú és blabla. Az egyik médium, ami emiatt fanyalgott (na vajon melyik? Igen, a szlovákok hvg-je, talált, süllyedt) pár hónappal ezelőtt még azon aggodalmaskodott, hogy Kotlebát elsősorban a fiatalok juttatták be a parlamentbe.
Fiatalok? Öregek? Mindig vannak ludasok. Mindig vannak „hülyék“, akik nem tudják, mi a jó az államnak. Még jó, hogy ott van ez a 30-50 év közötti szellemileg felsőbbrendű korosztály, ahol a bölcs és kompetens személyek aránya 100 százalék és akik egyedüliként rendelkeznek annyi agytekervénnyel, hogy fontos kérdésekben dönthessenek.
Innen üzenem a Sme liberálfasiszta szakadárainak: a szavazásokat mindig eldönti egy bizonyos csoport. MINDEN egyes kiírt szavazást a földkeregségen valaki vagy valakik MINDIG eldöntenek. Emiatt fanyalogni.. hát izé... szánalmas.