Hiszem, hogy a világ véletlenre épül,
Viszont te a sorsod hívod menedékül.
Hiszem, hogy a versem céltalan és kevés,
Szerinted az írás egyszerűen mesés.
Hiszem, hogy a Földön minden ember jellem,
De állítod, elég őket pár csoportba tennem.
Hiszem, hogy a beszéd jelenti a létet,
Míg szerinted írni a legjobb szemlélet.
Hiszem, hogy az idő változtatott rajtunk,
De szerinted még a kezdeteknél tartunk.
Hiszem, hogy kettőnkben egyetlen szív dobban,
De te tovább szunnyadsz békés magányodban.
Ellentétek (2014.2.4., 16:18)
