"ha olvasnak, ne azzal törődjenek, mit gondolhatott a szerző, hanem hogy maguk mit gondolnak"
Holt költők társasága (Dead Poets Society) - ma pótoltam ezt az 1989-es gyöngyszemet, és azonnal elfoglalta helyét a tíz valaha látott legjobb filmem között.
Tele van bölcsességgel. Hihetetlen hatalommal bír. Képes motiválni. Szerintem egy életet is képes megváltoztatni... Rengeteg idéznivaló akadt benne.
"Mennyire nehéz megőrizni önmagunkat a többiekkel szemben! Látom a szemükön, hogy most azt gondolják: "én nem léptem volna ütemre", de jusson eszükbe,hogy akkor miért tapsoltak?"
"Mindannyian igényeljük, hogy elfogadjanak, de higgyék erősen, hogy a meggyőződésük egyéni, a sajátjuk,
még ha a nagy többség emiatt rossz szemmel néz is magukra, még ha a nyáj azt bégeti is: "neeem heeelyeees"! "
"Úgy is ki lehet szívni az élet velejét, hogy nem akad meg a csont a torkunkon."
"Mutasd meg azt, ki nem kerget ábrándokat, s én mutatok egy boldog embert. Ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, s örökre így marad."
"Ó, én, ó, élet, kérdések nem szűnő árja! Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok! Mi jó ezek közt?
Ó, én, ó, élet! Válasz: Az, hogy itt vagy, hogy van élet és egyéniség, hogy zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort."
Ahogy emésztem ezeket a mondatokat, érzem, hogy megtelítenek, a fejem búbjától a lábujjamig. Erővel, reménnyel. Komolyan mondom. Kibaszott nagy élmény volt, nyeltem pár nagyot a végén.
HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGA (2014.1.30.,12:15)
