Eszembe jutottak azok a műfajok, amik ritkaságszámba mennek nálam. Dolgozni kéne a problémán...
Szonettet írni nem könnyű, de az elkövetkező hetekben asszem megpróbálkozok a dologgal. Végülis, bármennyire is kötött műfaj, az időmértékes verselésnél nem lehet nehezebb.
Eszembe jutott az akrosztichon is. Ebben a műfajban csak egyetlenegy verset írtam eddig, és a célszemély vette is anno az üzenetét. Mintha csak tegnap lett volna... Kedvelem ezt a műfajt, egy kis titokzatosságot, egy kis varázslatot hordoz magában. Talán kicsit romantikus is? :D Mindenképp remek kifejezésmód. Ilyet még írni kell! Listázva.
Ballada? Egy modern, jelenben vagy jövőben játszodó ballada lenne jó, de persze szigorúan az Arany-sémát követve. Valami már fogalmazódik itt bennem, de ez nem egy nyúlfaroknyi cucc lesz, szóval csak nyugi.
Képvers? Nem, nálam ennyire nem számít a forma. Bár az utóbbi időben egyre többet adok a formára, de ha szándékosan egy bizonyos alakúra akarnám formálni a verset, az tuti a tartalom rovására menne. Azt pedig nem akarom. A Képvers nem az én stílusom, mintahogy a tájvers sem. Egy próbát már tettem vele, de nekem nem a természet a témám, ez nyilvánvaló.
Megkaptam az első negatív kritikámat poet-on. Nagyon vágytam már rá, azt hittem, tényleg ilyen monogén ez az oldal, hogy csak a jót kapni ott.
Majdnem egy percen át örültem is neki,és már kezdtem elemezni a véleményt... de aztán megnéztem, hogy az illető mit tett le az asztalra (konkrétan egy verse van fent, az is értékelhetetlen), és hogy milyen egyéb hozzászólásai vannak. Kiderült, hogy egy utolsó idióta csipkelődő, aki a legjobb versekhez is odafröcsög valami baromságot. Kész kabaré volt olvasni őket, nem egyszer fel is nevettem a barmon. Viszont nem csodálom, hogy egyesek (sokan) kibuknak rá, Frici bácsi például alaposan megírta neki a magáét. :D
Nem baj, a csávó legalább egy kis színt vitt az egészbe. Természetesen a véleményét leszarom, és továbbra is várom, hogy egy igazi költő kritizáljon meg. Érzem, hogy lendítene rajtam. Na, összedobunk valamit? Amúgy újra nagy az étvágyam írás téren. Sejtem, hogy mitől, de a világért sem vallanám be, még magamnak se.