Ó, Kapitány, Kapitányom! (2014.8.1., 20:20)

Ó, Kapitány, Kapitányom!
-óda a költészethez-
(2014.8.1., 20:20)

Ó Kapitány, Kapitányom!
Arra ösztönzöl, hogy éljek a mának.
Hirdeted, hogy a jelenben is
csodás dolgok várnak,
mégis csak múltat és jövőt
énekeltetsz velem,
Mert tudod: a megfoghatatlan
az, mi kell nekem.

Ó Kapitány, Kapitányom!
Te vagy az itt-ben rejlő
realizmus és a majd-ban
megbúvó romantika,
Te vagy a világ tökéletessége
s benne minden emberi hiba,
Mégis maga a földöntúli harmónia:
minden művészetek legnagyobbika.

Ó Kapitány, kapitányom!
Szemem előtt egyensúlyozol
a modern kor-piedesztálon,
s tudom, ez nem egy leányálom,
hisz sok mocsok ragadt már Rád,
s még több, mi Rád fog.
Bőszen kúsznak köréd
a kártékony gyomvirágok.

Ó Kapitány, kapitányom!
Kérlek, láss el engem
még sok jóval, széppel,
ájtatos ódákkal és tündérmesékkel,
jövőképekkel és emlékezéssel,
mert Te vagy az életem, s már
most Te vagy halálom.
Szeretlek,
Ó Kapitány, Kapitányom!

A verset a Holt költők társasága című időtlen klasszikus ihlette. Ha van, aki még nem látta e filmet, ajánlom, szakítson rá időt!