Reggelente hinni tanul
a megfáradt lélekfoszlány,
úgy sodródik álmatlanul
az éjszakák horizontján.
S bár a mázsás álom-teher
reggel a vánkoson marad,
öltönyünkre álnok csellel
úgy is ezer gond-gramm ragad.
Ha a tojás árnyékában
börtönt állít a gondolat,
kóstold meg a szalonnádat,
hadd fesse vígra arcodat!
Emlékezz, ha fut előled:
a szerencse mindig kivár.
Porold le a nyakkendődet,
ez a nap még lehet király!