Szilánkok
(2015.4.4., 20:47)
a versek sorai mint
szétszórt szilánkok,
dühből, vágyból és kapkodásból
született apróságok,
mégis olyan jó járni rajtuk,
megvágnak,
de sosem söpröm össze,
és rimánkodom, hogy
a szilánkokban a lelkét
egy idegen végül megfürössze.
Szilánkok (2015.4.4., 20:47)
