Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok e föld kerekén. (Tóth Árpád: Meddő órán)
LLzoli blogja
lencses1991@gmail.com