bzümmmmm, bleeee, bluuu. Igen, így néz ki a tökéletes hét, kétségkívül. Miközben épp este van és nincs hangom és napok óta fuldoklok és épp visszatérek egy intenzív hányásból, ezt kapom üzenetben az embertől, aki miatt így érzem magam jelenleg...háát.. felemelő. Már csak az hiányzott ebből a mondatból, hogy "szerencsére nagyon keveset szerepeltél benne, csak hogy tudd, ez a receptje". A rendszeres elutasítást egy sima, mezei barát is szívére veszi, hát akkor hogy oldja meg ezt a helyzetet egy "legjobb barát"? Tudom már, hogy egyetlen gyógymód van: elfogadni és hozzászokni. Boldog ember belőlem nem kér, ezzel négy-öt éve teljesen tisztában vagyok, sorban támasztották alá ezt az elméletet az emberek körülöttem...és ott basztam el, hogy ebben az esetben reménykedtem, hogy máshogy lesz. Hát. a faszt. A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Most majd kiszúrja a szemem havonta egyszer valamivel, oszt gondolom vége.. (Jún.14.)