Ha élne (2014.7.23., 13:31)

Ha élne
(2014.7.23., 13:31)

Ha élne a versem, téged simogatna.
Kezével repítene föl a magasba,
Füledbe sugdosná vágyait az ihlet,
S metaforáival gombolná ki inged.

Ha élne a versem, téged kényeztetne,
Fürgén siklanának az ujjai benned,
Minden egyes sorért nyögve adnál hálát,
Amint felfedezed szavaim világát.

Ha élne a versem, megláncolna téged,
Mégis megölelne a szabadság-érzet.
Ellentmondás ugyan, de szép oximoron,
Ha a költő kérdését megválaszolod.

Ha élne a versem, Te lennél a magva,
A meztelenséged önként bemutatva
Vállalnád fel büszkén, s ezalatt a világ
Önmagával bár, de büszkén alliterál.

Ha élne a versem, már az övé lennél,
Költők múzsáinál is messzebbre érnél,
De még nem éledt fel, s rímei félszegen
Csúnyán koppannak fából készült szíveden.