Örök Befogadó
(2014.11.1., 22:26)

Csendben érkezel. A lépted erőtlen.
Köd vagy a ködben, és csak én látlak.
A táj túlvilági, és én beléd szőttem
Minden szépségét az őszi világnak.
Elég is ennyi. Nem formállak tovább,
unikum vagy már. Alkonyban pirkadó
szellemed már nagyon közel hozzám.
Én őszi vándor. Te Örök Befogadó.
Szilárdul a köd. A hangok elhallgatnak.
Csak Te élsz bennem, s benned a világ.
Télt érzek magamban, de a cipőm vastag,
Ma is két centivel közelebb a mennyország.
Örök Befogadó (2014.11.1., 22:26)