Versek + hasonlók

Ellentétek (2014.2.4., 16:18)

Hiszem, hogy a világ véletlenre épül, Viszont te a sorsod hívod menedékül. Hiszem, hogy a versem céltalan és kevés, Szerinted az írás egyszerűen mesés. Hiszem, hogy a Földön minden ember jellem, De állítod, elég őket pár csoportba tennem. Hiszem, hogy a beszéd jelenti a létet, Míg szerinted írni a...

Jöjjön el ismét (2014.2.2., 20:58)

Füstöt okádó gépkocsitenger Dúlja az utcák hangulatát, Szürke panelház, benne sok ember Veszti el ezzel fénysugarát. Árad a dögszag, kerti virágunk Hajtja fejét, mert szürke az ég, Zsarnoki illat szívja családunk Múlani látszó víg velejét. Csak teliholdkor, csillagos éjen Suttogom el szép esti...

Vádló és vádlott (2014.2.1., 23:22)

Visszhangzik a sötét terem: "Vádlott, álljon fel!" Kezdődik a tárgyalásom- már csak ügyvéd kell. Csontos arcú bíró zengi: "Jöhetnek a vádpontok!" Én pedig e szó hallatán észveszejtve háborgok. „Két rendbeli szerelem, száz rendbeli kedvesség, meg nem szűnő figyelem, és vágy,...

Te vagy minden (2014.1.25., 0:08)

Napsugár vagy téli tájon, Tavasz-illat postása, Nyár havában kéjes álom, Őszi szelek sodrása. Egy leány vagy ezer helyett, Két szemeddel igézel, Három méterrel felettem Négy égtájat idézel: Északi fény rejlik benned, És keletnek vadsága, Déli hőségben melenget Nyugatnak szabadsága. Te vagy édes...

Régmúlt paradicsom (2014.1.23., 15:45)

Rongyos, kisded játékaim megbűvölik az eget, sebzett tarka szárnyaim óvják e totemhegyet. Gőzölgő zöldségleves, nagymamám szeretet-illata, karácsonyi mámor heves, hosszan tartó pillanata. Játszóházam padlásáról kacsint reám az alkonyat: narancssárga létrájáról festi vidámra arcomat. Rajongok e...

Én, az űrhajós (2014.1.15.,14:44)

Kilőttek az űrbe. Egy űrhajós vagyok, itt a napunk szégyénkezve lábaimnál ragyog. Őrizem a csendet és remélem a magányt, kizárom a Földet- nincs erő, mi leránt. Szkafanderem szív magába minden külső hatást, a sok apró fénypontocska már nem áraszt varázst. És bár a sok emlékem mind-mind...

Ember vagyok (2014.1.14., 13:41)

Ember vagyok... mondhatod hogy olyan mint a többiek, olyan, aki titkaidat csak pár napig őrzi meg. Csalfa vagyok- mondhatod, hogy kedvem szerint átverlek, de jöjj velem, s megtudod hogy gyógyszer vagyok szívednek. Önző vagyok,s vállalom hogy önmagamat keresem, lenn a földön,...

Jövő (2013.1.9., 13:46)

I. Disztópia Zsarnokság illata házamba bekúszik, falaim csókolja, ágyamon elnyúlik. Kivágom, visszajön, mellettem szobrozik, ő az én mostohám, vigyáz rám holtomig. Álmaim tengere mára már sivatag, elhagyatott partján homok-hal forgatag. II. Imádság száll Menjünk ki gyerekek füstben...

Változás (2014.1.5., 19:05)

véreres szemgolyómban csillogó szivárvány szegélyén széthullóban egy kártékony bálvány hét színben pompázik és csak néz rám bután miért vágyódom ennyit egy csalfa lény után ő csak rágja lelkemet és kiköpi a földre egy csupaszív jellemet formál meggyötörtre tündöklő szívárvány de lassan...

Egyben tart (2014.1.2., 18:30)

Egyben tart (2014.1.2., 18:30) Mi tartja egyben a valóságot? ...A képzelet. Mi teszi szebbé a képzeletet? ...A két szemed. Mi teszi szebbé két szemedet? ...A vágyam... De büszkén viseli súlyát a vállam!

Egy lány a zongoránál (2014.1.1., 11:40)

Egy lány a zongoránál (A.-nak ,2014.1.1., 11:40) Zeneszóban fürdik lelkem, s ahogy vágyam vadul ég, ritmusosan pukkan ki a sok kis szappanbuborék. Szívdobbanásra árasztod zongoraszód dallamát, érzékien borítod rám az áhitat balzsamát. Magas hangon száll kérésed: "Maradj velem, szeretem!" Egy...

Ha itt lennél (2013.12.25., 21:45)

Ha itt lennél (2013.12.25., 21:45) Ha itt feküdnél mellettem, azt suttognám néked: bizsergetően csodás, minden egyes részed! Reád néznék vággyal telve, mosolyogva, célratörőn, s szemeidben tükröződne az áhított, fényes jövőm! Ha itt lennél,azt suttognám: nem engedlek soha többet! szívemet már...

Köszönöm (2013.12.23., 17:31)

Köszönöm Neked ezt a vidám évet, amiért oly sok mosolyt adtál nekem, amiért a puszta létezéseddel is felragyogtattad a szemem! Köszönöm, hogy jelen voltál, hisz´ így tudtalak versbe írni, csak csengő kacajodnak hála tudtam minden rosszat kibírni. Bár szemed fénye sose csillant rám, mosolyodat...

Téli chanson (2013.12.17., 15:10)

Kinyújtván karmait, Szórja szét hamvait A tél, Szívet melengető Ezüstös mesékről Regél. De hozzám nem beszél A sok fagyott levél Soha, Ezüst köpenyében Száll a tél dölyfösen, Tova. Lám, az én hóhérom, E hófehér...

Ágy (2013.12.14., 19:36)

Mosolyod lágy Lobban a vágy Észveszejtve- Röstelkedve Reszket az ágy. Szende dallam Árad halkan De bevallom: A gyönyörbe Belehaltam.  

Segítsen, Doktor úr!

Segítsen, Doktor úr! (2013.12.11., 16:58) Segítsen, a kutyafáját! Túlságosan szeretek! Szédelgek a szerelemtől, de erről nem tehetek! Segítsen, de kérem, gyorsan, mert már fogy a türelmem! Mint a borlegyet a borban, teljes szívből rühellem! Segítsen, mert megőrülök, zártosztályra nem vágyom, oda...

Az őszi ködhöz (2013.12.8., 19:43)

(írva valamikor októberben. Nem tartottam publikálásra érdemesnek, de mivel máig ez az egyetlen ilyen vers, nem akartam, hogy egymaga maradjon raktáron. Ráadásul.. a köd visszatért hozzám.) Libabőr és áhitat környékez szüntelenül, Irántad, Te őszi köd, csupaszon, szenvtelenül. Misztikát és...

Nem rímel a világ (2013.12.8., 12:48)

Nem rímel a világ (2013.12.8., 12:48) Versbe gyűjtöm a világot, szóképekbe, rímekbe. Elültetem a szívemet az idegen szívekbe. Leírom a téli tájat, vérző lelkem dilemmáját, de a világ nem érti meg apró agyam...

Döntetlen (2013.12.6., 0:08)

Rézmérlegen pihen ábrándjaink súlya, de az sovány lelkünk rémisztő gyanúja, hogy mindörökké döntetlen a szívünk és az elménk háborúja.

Önámítás (2013.11.29., 17:37)

Minő gazság az igazság lelket sértő lármája, nem terelem képzeletem makulátlan partjára. Tudd, e módszer A jó gyógyszer csodát váró szívednek: álmodj jövőt, így adj erőt megtépázott hitednek!

Eljövendő idők múzsája (2013.11.24., 19:53)

Varázsló vagy, édesem, eltüntetted bánatom! Hideg téli éjszakákon kérlek, légy a támaszom! Megmutatom világomat, eléd tárom lelkemet, amiben majd utunk során tükörképed lelheted. Erdőillat eső után, illatod oly bódító, szép zöld szemeid varázsa felhők fölé szólító. Megigéztél, erre...

Búcsú (2013.11.18., 0:22)

Kábítottál illatoddal, osztoztál a bánatommal, körbefontál, nem engedtél, rút magánytól megmentettél, Csodáltalak áhitattal, s játszottam a gondolattal, hogy ha egyszer kezem fogod, megszentelem azt a napot. Te voltál a...

Csodaváró (2013.11.11., 19:08)

Álmomból még fel sem keltem, de már tudat alatt sejtem: aranyszínű hajnal hasad, mert a tested hozzám tapad, mert hallhatom szuszogásod, s érezhetem ragyogásod, mert a szíved együtt dobban az én üres szólamommal. De jó lenne lustálkodni, versikéken munkálkodni, megfesteni holnapunkat, napon...

Álmodozók dala (2013.11.9., 12:25)

Átmenőben, Halk esőben, oly erősen és velősen, álmodozva szebb napokról, földre hulló csillagokról ábrándozunk kinn a szélben, s egyszer talán kéz a kézben futkosunk majd sík mezőkön, nagy,...

Vihar után (2013.11.6., 23:25)

Vihar után (2013.11.6., 23:25) Hallod, hogy üvölt a csend? Hallod, ahogy dobhártyádat veri? Hallod, ahogy reményed dallamát a legcsendesebb részhez tekeri? Hallod a szél üvöltését? Hallod mit próbálni üzenni? Hogy merészeltél önzetlenül, feltétel nélkül szeretni? Érzed a makacs...

Őszi világ (2013.11.3., 22:24)

Zordul az égbolt, károg a holló, Így kiabálván: rút e világ, Könnyez a felhő, földre lehulló Cseppjeit inná réti virág. Baktat a vándor, félve a szélben, Görbül a lába zord utakon, Hervad a szíve, s retteg a vészben, Egymaga sétál bús ugaron. Bükkfa tövében épp hadakoznak: Mókusok szednek őszi...

Az elhunytak bázisán (2013.10.30.,14:08)

Fényben úszó temető, sűrű ködbe burkolva, holtakat nem feledő emlékekkel zsúfolva. Kisétálok, feléd állok, elsuttogok egy imát, nehéz szívvel,csendben ázok az elhunytak bázisán. Nehéz Téged elfeledni, itt, legbelül tovább élsz, hazatérek melegedni, álmodni, hogy visszatérsz!

Látomás (2013.10.26., 13:22)

Esőben égő búzamezők, újholdkor vonyító farkasok, vadul hullámzó tó fölött orgiát rendező angyalok. Atombunker üvegajtóval, lángoló felhők az égen, tüzes hajkoronát imádni... ez az én egyetlen vétkem. Rémektől rettegek éjszaka, de nappal rólad álmodom, előttem lebegő arcodtól hús-vér áhitattá...

Fohász a Rajna sellőjéhez (2013.10.22., 14:40)

/avagy Rekviem Loreley-ért/ Hűs szellőtől lobog tutajom zászlaja, Ahogy a fenséges Rajnán sodródom, Az alkonyban csillog szép Loreley haja, Bús tengerészként a karjába vágyodom. Kecsesen trónol egy magasló kőszirten, Nem integet nekem, csak lágyan mosolyog, De én már szivemet a folyóba...

Birkák (2013.10.21., 16:07)

Pénzhegyekért esdeklő kezek, zsibongó, meddő förgeteg, fölöttük egy rút szörnyeteg, mit vakon istenítenek, felvesszük a díszes ruhát, megfújjuk a harci dudát, s hallgatva a süket dumát átússzuk érte a Dunát. Fejvesztve közétek megyek, mint hús köré a döglegyek, így leszünk...

Várok egy vonatra (2013.10.20., 22:34)

Te vagy gyengeségem tanúja, én csak Neked gyónok, Egy világ várna rám odakint, de csak Hozzád szólok. Ezüsttálcát tartasz kezedben, és én rajta állok, Sárkány vigyáz Rád a toronyban, de én odaszállok. Kiszabadítalak az életem árán is, Mert egy csodát látok, Hogy szívemen hordjalak...

Éjszaka a főtéren (2013.10.13.,20:13)

Kihalt falu főterén hideg eső szitál, görbe villanyoszlop fénycsóvát imitál. Voltak szebb napjai, amikor még tündökölt, amikor még neoncsöve rettegőket üdvözölt. Alatta egy kopott pad, a támláján üzenet: „Édes kedves szerelmem“, elloptad...

Gyere! (2013.10.6., 20:14)

Gyere! Fogócskázzunk egyet a síri föld fölött, Kergetőzzünk kicsit a csillagok között, Kössük össze őket aranyló tintával, Hintsünk rájuk álmot a holdnak fátylával ! Gyere! Szárnyaljunk kettesben, fenn, a sötét égen, Féljünk az árnyaktól, együtt, kéz a kézben ! Ne engedj el, kérlek,...

Fakulás (2013.10.2.,16:42)

Megroggyant reményem kifakult égbolton szánkózik, csodaszép paripám kiégett legelőn hánykódik. Szipogó pillangó könnyezi sorvadó testemet, elhordja messzire gyúlékony fertőző lelkemet.

Álarcosbál (2013.9.29., 14:29)

Viharos estén, mohalepte kastélyban, akár egy idejét múlt, dohos bordélyban, élők ropnak táncot szellemmuzsikára, s vérlevest tálalnak egy borvacsorára. Meghívómon buja mosolyú cselédlány, oldalra hajolva port törölget léhán, megkér, húzzak egy...

Bántó őszi lelkek (2013.9.23., 16:13)

Elzárhatja kapuit az ég, Élesztheti virágát az ősz, Elvesztheti szerelmét a fiú, és védheti szőlőjét a csősz... De az ég attól még nem borul vörösbe, A virág meg legfeljebb kétszer hervad el, A fiú is találhat újabb reménysugarat, A tolvaj meg ezentúl fürgébben szalad el. Hiába várom...

Ütemes vallomás (2013.9.23., 15:48)

Vörös hajad, mire dobban a szívem, Szende kis mosolyod, mire görbül a szám, Felfelé görbül, ó,felfelé, igen... Eladnám érte drága hazám! Szomorú,huncut,százféle mosoly, Mind a tiéd, tőlük szebb a világ, És ha félnél,hogy szavam nem komoly: őszintébbek, mint az önző imák! Engedj szeretni, én csak...

A bennünk rejlő vágy (2013.9.20., 16:59)

Hidegben és melegben, síkságon, és hegyekben, templomban és mecsetben, szikkadt folyómederben rejtőzködnek vágyaink, csodát váró álmaink. Magányosan, seregben, felnőttben és gyerekben, erősben és betegben, elhagyatott tetemben rejtőzködnek vágyaink, mankót kérnek lábaink. Összevarrott...

Lélektánc (2013.9.15., 19:18)

Szeretném végre már megfejteni szíved, Hadd lehessek jómagam az egyetlen híved! Hadd vessek a papírra végre olyan rímet, Ami közben Te újabb festményed készíted! Hallgatni szeretném szíved dobbanását, S nem újabb kudarcom durva koppanását! Látni a vágyaink lángra lobbánását, Lelkünknek önfeledt,...

Mosolyturmix (2013.9.7., 16:18)

Lehet hazug, hamis és csalfa, mi valakinek a hátsó felét nyalja, lehet veszélyes és rosszakaró, igaz érzéseket eltakaró, szíveket összefacsaró, messzire elzavaró mosoly, mi kitérít hitedből, s papírsárkányt csinál szívedből. Lehet múltat, gyermekkort, elmesélő történet, ami képes rá,...

Világgá kiáltott üzenet (2013.9.4.,22:52)

Csacsogásból sosem lehet elég,és Szépet írni is csak céltalan erény,de Igyekszem a magam útját járni, Lemondani mindenről és várni, Lázongani a gonosz idő ellen, Amiért nevetni kell, Hogy gyorsabban teljen. Inkább hallgatom az éjszaka hangját, Áldása remélem idefújja hamvát Nyár eleji...

Álmatlanság (2013.9.3., 12:50)

Sötétszürke szobám mélyén egész életem leélném, a sok boldog embertársam egy kis ablakon át nézném. Csak egy csepp nyugalmat kérvén, introvertált ködfolt lévén gondolnék a boldog múltra, régi fényképeket nézvén. Hátam falnak nekivetve, minden türelmem bevetve várnék az én csillagomra, sötét...

Egy bujdosó meséje (2013.8.30.,16:49)

Itt van már a nyár vége, tovatűnt a meleg, de mindenki mosolyog, csak én vagyok beteg. Szégyenérzet mardos, épp falakat állítok, nem vágyódom sehova, inkább kettőt ásítok. Saját meghitt világom már omladozni kezdett, e legnagyobb ballépésem bűntudatod keltett. Teremtett a számomra egy egyszemélyes...

Szomorú virágszirom (2013.8.28., 20:10)

Nem akartak semmi mást, csak egyedivé válni, hogy épp miattuk szeressék az egész virágot, a gyökerét, a szárát, beporzó méhek hadát, hogy ők válthassák meg az egész világot. Sok száz szirom, sorban. Látszólag egyformák. De mégsem, mert én bizony megláttam, hogy van köztük egy, mi szebb...

Láncok (2013.8.20., 17:35)

Vágyhatsz rá, hogy megálljon az idő, kívánhatsz örök mozdulatlanságot, kérheted, hogy legyen mindig tavasz, és hogy élvezhesd folyvást a szótalanságot. De nem fogadnak szót neked, bárhogy is szeretnéd, imáid nem hallgatja senki. mert valami különös hatalom, bárhová is menekülsz, az egész...

Egy rövid fohász (2013.8.20, 16:51)

Te légy, ki mindig velem delel, kalauzom, ki a fény felé terel, a lány, aki velem nyaral s telel, nevet,sír, alszik, eszik s vedel, aki megindít, és mosolyával felemel. Boldog leszek, ha hozzám érkezel, és esténként, ha majd forró fürdőt veszel, én leszek az, ki mindig mögéd neszel. Jó...

Tanácsok, boldogsághoz (2013.8.15.,20:35)

Kérlek, próbálj  élni, kevesebbet félni, minden apró örömtől csodákat remélni! Légy szárnyaló madár, s ne mekegő szamár, légy balgákat oktató, jámbor lelkű tanár! Háborúzz vagy szeress, hogy szabadabb lehess, mindegy hogy mi tetszik, de őszintén nevess!   Ne imádkozz másért, csalfa...

Egyedül, párban, tengeren és azon túl (2013.8.11., 21:39)

Megélénkült tengeri szél sózza meg az arcom, Üzen nekem, hogy ideje megvívni a harcom: Ha nyerek, a tutajomat Kánaánba vezeti, De ha vesztek, testemet az óceánba temeti. Víz vesz körül, háborog, megfenyeget durván, Nem értem hogy mitől dühös, jó lenne ha tudnám. Megsúgja, hogy próbára...

Születésnapomra (2013.8.10., 13:09)

Huszonkét éves lettem én, álljon itt egy közlemény: merő erő vagyok, de elmém már fárad, egyre csak kerülget a bánat szele, s vele együtt tovább várok a lányra, akinek oltalmazó szárnya ha akar, betakar. Italomat kortyolgatva közeljövőt fontolgatva mondom folyton: úgy lennék már...

Porszem, ami elvegyül (2013.8.6., 18:55)

Bíztattalak, rajongtam, csodálattal néztelek, Neked nem tetsző dologra soha sem kértelek, Sok-sok apró titkoddal tértem nyugovóra... S készültem  a másnap esti újabb fordulóra. Most totális a pusztulás, ameddig csak látok, Nem jön az áhított csoda, mit oly rég óta várok, Olyan...

<< 1 | 2 | 3 | 4 >>